váci székesegyházi káptalan: a legkorábban kifejlődött káptalanok egyike. III. Ince p. 1190: és 1196: említi okl-eiben.  Legrégibb hiteleshelyi okmánya 1227: kelt (1395. é. átiratában van meg). 1241. III. 17: feketevasárnapon a tatárok betörtek a ppi várba és leölték a papságot, az odamenekült városbeli és vidéki néppel együtt. IV. Béla kir. új életre támasztotta az elpusztult várost és a ~t is, mert Szűzmáriás pecsétje két, 1265. é. okiraton ismét látható. A p-i tizedjegyzék szerint 1335 k. a ~ban 12 oszlopos knk volt és 4 oltárigazgató. A ~ hiteleshelyi hatásköre kiterjedt Pest, Külső-Szolnok, Csongrád és Kis-Nógrád vm-kre. Pecsétjei:  1) Kör alakú (55mm) tatárdúlás előtti pecsétjén trónuson ülő Madonna gör. fölirattal, fején kúpos fejdíszt és fátyol. Pálcával elválasztott körirata:  SIGILLVM · CAPITVLI · ECCLESIE · WACENSIS – 2) Mandorla alakú (62x39 mm) pecsétjén 1250 k. pad alakú trónuson ülő Madonna, fején liliomos korona és fátyol. A gyermek Jézus Mária jobb kezét anyja arcához érinti, baljában kv. Körirata gyöngysorok között: • SIGILLVM · CAPITVLI · WACIENSIS – 3) Kör alakú (43 mm) pecsétjén 1309: pad alakú trónuson ülő koronás Madonna, lába alatt zsámoly. Bal kezével karolja át térdén ülő gyermekét, aki kezével anyja oldalra hajtott arcát érinti. Az 1327-es lenyomaton Mária mellett galamb. Körirata gyöngysorok között: SlGILLVM • MAIVS • CAPITVLI · WACIENSIS – 1526 u. a Duna-Tisza közét a törökök és a rácok elpusztították,csupán Vác állt még Báthory pp. által emelt fényes épületeivel, s azért Brodarics István kancellár inkább kérte Zápolya János királytól a váci mint a pécsi ppséget. A ~ ekkor még létezett, mert Brodarics végrendeletében Budai István, Budai János és Zedelin Ambrus mester váci knk-okat nevezi meg végrendelete végrehajtóiként. Halála után a szerencsétlenségek egész sorozata érte a püspöki székvárost: Vehls Lénárd császári tábornok 1540: bevette, 1541: visszahódították János király számára. 1542-ben Kucsuk pasa elfoglalta, de csakhamar kénytelen volt kivonulni, mert a Buda alól visszatérő cs-i hadak fölperzselték a várost. 1544: mint romhalmaz, végleg a tör. hatalmába jutott és maradt 131 évre.  – A ~ levtárával és kincseivel Nógrád várába menekült; de Mehemed pasa 1544: a várat elfoglalta. A ~-i hagyomány szerint Nógrád átadása előtt a várban elásták a szegyh. kincseit és ingó vagyonukat. Az 1542. évi nógrádvármegyei adóösszeírás szerint a váczi káptalan még az adófizetők közt szerepel, Berczel, Pencz, Kosd, Cselőte és Nazaly birtokai után. I. Ferdinánd király a ~ birtokait Krusith János csábrági kapitánynak adta Csábrágvár fenntartására. Később Sbardellati Ágoston mpp. eredménytelenül követelte vissza. – Úgy látszik, hogy a Brodarics-korabeli knk-ok kihaltával a ~ megszűnt, mert újabb knk-ok  nevével nem találkozunk, s a török uralom 2.  sz-ában a pp-i helynökök is egyszerű falusi plébánosok voltak, mint 1617: Sárközy János ecsegi, 1651: Császár János és 1665: Korompai Péter nógrádi, 1673: Cseke Mihály ecsegi, Terenyei (Bendő) István nógrádi plnosok. Pongrácz György pp 1675: azt írta, hogy semmit nem tud a ~ alapításáról és birtokairól. – 1689: Dvornikovich Mihály amint pp-i székét elfoglalta a ~t is életre keltette: kérésére I. Lipót kir. 1700. VI. 25: a ~t minden előbbi jogaival és kiváltságaival visszaállította, új pecséttel ajándékozta meg, 1701. VI. 4-i leiratával elrendelte, hogy Rétság, Bercel, Szirák, Gomba, Pécel, Szecső, Kóka és Úri helységekben a ~ tizedet szedhessen és kinevezte nagypréposttá Berkes Andrást, olvasóknkká Szécsényi Ferencet, őrknkká Újfalussy Tóbiást. Vsz. a javadalmazás hiánya miatt Barnaky, Czignárovics és Mráz főespereseket egyelőre csak c. knkká nevezte ki. – A ~ a →Rákóczi-szabadságharc oldalára állt: Berkes nagyprépost és Újfalussy őrknk résztvett az 1705. évi szécsényi, Berkes még az 1707. évi ónodi gyűlésen is. A kir. emiatt panaszt emelt Rómában. XI. Kelemen p. 1709. IX. 14-I brévéjében felszólította a mo-i papságot, hogy hagyja el a fölkelőket és térjen vissza koronás királyához, különben a lázadókat megfosztatja méltóságaiktól és javadalmaiktól. A törv-es bírói eljárást Keresztély Ágost hgprímásra bízta. A prímás a pápai Breve kihirdetése után a fölkelésben résztvevőket feszólította, hogy 4 héten belül hódoljanak be. A ~, nem tudjuk mi okból, nem nyilatkozott, ezért a prímás XII. 18: a nagyprépostot és a káptalant »minden egyházi méltóságától, aktív és passzív szavazati jogától megfosztotta.« Ennek ugyan semmi gyakorlati következménye sem lett; de annál nagyobb csapás volt az, hogy a szerb csapatok Váczot még abban az évben kifosztották. A →szatmári békekötés után e hűtlenség feledésbe ment, sőt a kir. Kollonics Zsigmond mpp. kérésére 1713: Bujáki Gergelyt, Rosa Mihályt és Tibek Tóbiást knk-ká nevezte ki. – Verhenfelsi Würth Ferenc éneklőknk, Nepomuki Szent János tiszt-re 1762: alapítványt tett egy újabb stallumra, melyet Migazzi Kristóf pp. 1767: az alsóvárosi plébánossághoz kötött. Uakkor Lauchas Ferenc olvasóknk egy theologus-knki stallumra tett alapítványt, melyhez a mpp. a szemináriumi rektorságot kapcsolta. Migazzi Kristóf a pp-i javadalom terhére 6 stallumot szervezett, de 1808: p-i és kir-i engedéllyel 4-re csökkentették. I. Ferenc kir. Károly Ambrus főhg, esztergomi érsek, azelőtt váczi pp. közbenjárására a ~ tagjainak díszjelvényt adományozott: nyolcszegletű kereszt, melyet Borromei Szent Károly képe és e körirat ékesít: In memoriam Caroli Archi Duc. Eppi. Vaciens. S. Carolo Sacrum; másik oldalán a király monogrammja F. I. és e körirat: In Coronatione Mariae Ludvicae Clementiae. – Csáky Károly Emmanuel mpp. kérésére XIII. Leo pápa 1900. XII. 17: a ~ knkjainak cappa magna viselésére adott jogot. – A ~nak 2009:12 stalluma van. Statútumai 1713: Kollonits Zsigmond pp, 1767: Migazzi pp. idejében  készültek. Kápt. jelvényén, melyet I. Ferenc kir. adományozott, Borromeo Szt Károly látható. – Kvtára az 1875: alapított Egyhm-i Kvtárba került.  A ~ volt a kegyes alapítványok kezelője, ezért az Egyhm-i Takarékpénztár élén is a ~ tagjai álltak. A ~ külön tiszt-ben részesítette Nepomuki Szt Jánost (Kámánházy által készített ezüst keretű képét ünnepének (V. 16.) nyolcadában a kápt-i oltárra helyezték) és  Szt Januariust (képe a sekrestyében). Legújabb statútumai Keszhelyi Ferenc pp. idejéből valók. A nagypréposti palota jelenleg egyhm. múz., korhű helyreállítása az utóbbi években történt. Hiteleshelyi levtára áll. tulajdonban, magánlevtára a váci Pp-i Levtárban.

A ~ tagjai: Nagyprépostok: 1218–27: Ethe, 1237: Atholf, 1238–40: Vancsai István, 1260–78: Gergely, 1278–88: László, 1290–1304: Domokos, 1305–11: Henrik, 1320–22: István, 1324: Lászlófia Lőrinc, 1331: János, 1332–42: Miklós, 1350: Domokos, 1354: István, 1374–81: Miklós, 1385–95: Péter, 1398: István, 1401: Márton, 1409: Bogdán, 1411: Péter, 1414: Kelemen, 1424–34: Péter, 1457: Kelemen, 1470–68: Debreczeni Mihály, 1476–88: Mohorai Miklós, 1491–93: Márton, 1508–1514: →Balbi Jeromos, 1514 –23: Zelei Aczél Ferenc, 1539 e.: Domokos; – 1700–29: →Berkes Endre, 1729–35: Arbay János, 1735–50: Szappantsy Márton, 1751–57: →Roy Miklós, 1757–76: →Salbeck Károly, 1776–80: Eszterházy Pál gr., 1780–1800: →Zerdahelyi Gábor, 1801: Erdélyi József, 1801–11: →Bodonyi Sándor, 1813–20: →Bissingen Ernő gr., 1820–22: Tiller József, 1823–34: Borcsiczky Béla, 1837–38: →Sztankovics János, 1839–49: →Sághy Mihály, 1850–63: Gasparik Kázmér, 1863–68: →Kriszter Antal, 1869–75: →Hermann József, 1875–84: Ellenbacher István, 1885–90: →Neszveda István, 1890–1910: →Virter Lajos, 1910–: →Jung János. – Éneklő kanonok 1320–31: Detmár, 1218–37: Gergely, 1260: Gurk, 1264–68: Máté, 1270–81: András, 1290–99: Domokos, 1300–23: János, 1342 Gublinus, 1347: Miklós, 1369: Bereck, 1374–78: Miklós, 1385: Demeter, 1409–14: Demeter, 1424–55: György, 1457: Domokos, 1468–70: Balázs, 1489–91: Lébi Imre. – Mesterkanonok 1320: István, 1381: Sándor, 1420: András, 1465: Máté, 1480: Dénes, 1511: Csegei Lőrinc. – Olvasókanonok 1237: Job, 1260: Ábrahám, 1264–70: Jónás, 1270–81: Pál, 1281–96: András, 1296–1305: Henrik, 1300: Illés, 1309–10: Lőrinc, 1331: Frigyes, 1332: Vincze, 1342–50: Miklós, 1374: Domokos, 1378–88: Mátyás, 1395: Péter, 1400: Gergely, 1409–14: Dénes, 1457: Demeter, 1465: Szántai Mihály, 1466–68: Debreczeni Mihály, 1468–70: Miklós. – Őrkanonok 1227–37: Ozyás, 1237: Márton, 1260–81: Pál, 1290–99: Julián, 1300–04: Chepán, 1305–09: Benedek, 1320: Benedek, 1331: Elek, 1332–42: Miklós, 1342: János, 1366: Domokos, 1374: János, 1384–95: András, 1409–14: András, 1424–27: György, 1457: Miklós, 1468–70: Mihály, 1470: László, 1492: László, 1434: Imre. – Főesperes 1237: Ádám, 1237: Jancka, 1384: Kelemen, 1539. Moóri Tamás, 1539: Zedelyn Ambrus. – Csongrádi főesperes 1290–96: Chetlon, 1310: Péter, 1340–42: Péter, 1350: László, 1374: Márton, 1385–95: István, 1405: Kelemen, 1409. Kelemen, 1434: Ádám, 1457: Egyed. – Nógrádi főesperes 1262: Miklós, 1374–95: Mihály, 1395–1414: Mihály, 1427: Mihály, 1434: Jakab, 1457: Mihály, 1468–78: Pál, 1478: Pál. – Pesti főesperes 1271–82: Aneus, 1290–1311: Miklós, 1305: András, 1320–31: János, 1342–50: Miklós, 1374: Márton, 1395: Mihály, 1409–14 Mihály, 1427: Mihály, 1434: János, 1457: János, 1483–92: Bakócz Ferenc. – Szigetfői főesperes 1292–1310: Ágoston, 1332: Pál, 1340–42: Domokos, 1350: Mihály, 1358: Benedek, 1374: János, 1395: János, 1409–14: György, 1424: Vernatius, 1427–34: Brictius, 1470: Gellért, 1478: Mihály, szigetfői, majd pesti főesperes 1468–1478: Jakab. – Szolnoki főesperes 1274–92: Péter, 1290–1304: Chepán, 1292–1310: Goblin  (Gueblin), 1320–37: János, 1340–53: Bertalan, 1342–50: László, 1353: Bertalan, 1374–88: Raymund, 1395: Dénes, 1409–11: Bálint, 1424–34: György, 1457: János, 1478: János. – Váci főesperes 1271–81: Farkas, 1290–1305: Olivér, 1320–37: Pál, 1327–37: Csinki Pál, 1342–50: Miklós, 1458: Mihály, 1489–91: Mendei Dénes. – Tényői prépost 1342: Péter. –  Kanonokok: 1218–27: Benedek, 1218–27: Ellu, 1234: Tiba, 1252: Campiani Bertalan, 1300. k.: Pesti Péter, 1309: Nyírí Lukács, 1309–12: Lodomér (Bagomér), 1325: Antal, 1332: Balázs, 1332: Fülöpfia Péter, 1332: György, 1332: János, 1332: László, 1332: Metard, 1332: Reruadfia Miklós, 1334: Bóki Iván, 1335–43: Vincze, 1340–42: Micho, 1340: Domokos, 1343–44: Haraszti Tamás, 1343–44: Tamás, 1344–48: Tamásfia Márton, 1344: Wygelheim Chymadus, 1345: Vilkowi János Bertold, 1346: Jakab, 1347–48: István, 1350: László, 1352: De Judicis Vilmos, 1352: Tövisi Tamás, 1353: Biscti Péter, 1357–58: János, 1361: Mihály, 1372: Györgyfia Demeter, 1372: Jánosfia Benedek, 1382: Bálint, 1382: István, 1388: Pécsi István, 1389: Fayzi Győrgy, 1389: Kelemen Miklós, 1389: Mihály Lőrinc, 1389: Suyani János, 1390–1402: Jakabfia István, 1390: János Miklós, Nyékvári Domokos, Sagudi Mihály, 1394: Surányi Miklós, 1398: Zimonyi Benedek, 1399: Matricini Ubertus, Verebélyi Endre, 1400: Balázsfia Benedek, Vahaspapi Endre, 1402: Balázsfia István, Canazi Rogerius, Henrikfia Miklós, Kövesdi Domokos, Lancelotti János, Miklósfia Dénes, Radich Bálint, 1403: Mátyás, 1411: Nagyszombati András, 1412: Teplai Miklós, 1415–17: Békési János, 1429: Rode Eberhardt, 1436: Kerthoméri János, 1437–40: Bothos István, 1455: Rojcsai Mátyás, 1461–76: Mohorai Miklós, 1468: Thúri Benedek, 1470–78: Csúti Tamás, 1476–1493: Bajoni István, 1480: Gethali Miklós, 1480: Vadi János, 1482: Sankafalvi Antal, 1492–97: Peleskei Mihály, 1493: Melethei Miklós, 1495: Szatmári Máté, 1500-ig: Kornis Benedek, 1510: Mocholnai Balázs, Homonnai Miklós, 1515: Dömjén, 1520: Harsányi Tamás, Szentgáli Mihály, 1523: Orozy János, 1526: Serédy Gáspár, 1528–1539: Budai János, 1539: Budai István, 1540: Nándori András. – A káptalan visszaállítása óta: 1700–02: Szécsényi Ferenc, 1700–21: Újfalussy Tóbiás, 1702–04: Czignárovics János, 1704–09: Mráz György, 1711–28: Barnaky András, 1713: Bujáki Gergely, 1713–29: Rosa Mihály, 1713–25: Tibek Tóbiás, 1716 44: Györy János, 1719–37: Paullesicz Mihály, 1721–29: Arbay János, 1721–36: Szappantsy Márton, 1712–29: Fidler Béla, 1729 32: Rautenstrauch Ferenc, 1729–67: Lauchas Ferenc, 1773–41: Kudlik Sándor, 1737–54: Káló Ferenc, 1745–69: Márthonyi Pál, 1737 76: Würth Ferenc, 1741–51: Jean de Ray Miklós, 1754–84: Damiani János, 1762–66: Pruszkay Sámuel, 1762–87: Magyar Ignác, 1762–80: Farkas Mihály, 1768–1801: Bodonyi Sándor, 1770–90: Saller Kajetán, 1770–90: Würth Antal, 1770–78: Szikorai Miklós, 1776–1801: Lafftsák János, 1780–86: Benzoni Felix Lipót, 1780–09: Benedek Ágoston, 1780–01: Erdélyi József, 1780–04: Bezzegh Mátyás, 1781–87: Makó Antal, 1781–87: Rohács Antal, 1781–20: Tiller József, 1781–93: Makó Pál, 1784–26: Ciani Lénárd, 1791–07: Szerdahelyi György, 1791–17: Schwarzl Ferenc, 1790–92: Kozma József, 1792–08: Schaffrath Lipót, 1792–01: Schwarzer Lajos, 1793–05: Lafftsák Mátyás, 1794–12: Belkovits István, 1802–05: Kanyó András, 1802–20: Belánszky József, 1802–14: Váczlavovics Ferenc, 1803–04: Kubik József, 1808–35: Bodonyi (Kajtár) Miklós, 1808–25: Poroszkay János, 1810–46: Balogh István, 1810–41: Toppier György, 1810–30: Bogyay Mihály, 1813–34: Riek jános, 1817–38: Bottlik István, 1817–37: Bártfay Mihály, 1820–23: Borcsiczky Béla, 1823–31: Tersztyánszky Imre, 1827–31: Palugyay Imre, 1827–50: Gasparik Kázmér, 1830–55: Cseh Ándrás, 1832–43: Seress Pál, 1832–57: Schimpl József, 1837–49: Medgyessy János, 1837–55: Szarvas Ferenc, 1837–54: Mericzay Antal, 1839–64: Tajthy Ferenc, 1841–44: Kontsér József, 1844–63: Kriszter Antal, 1844–72: Haulik József, 1848–69: Hermann József, 1848–62: Zichy Hippolyt gr., 1852–82: Müller Mihály, 1856–75: Ellenbacher István, 1856–63: Lexa Ferenc, 1856–82: Soós József, 1858–62: Makk Fenenc, 1859–71: Balla József, 1863–85: Neszveda István, 1863–88: Poroszkay Péter, 1863–86: Virter Bertalan, 1864–88: Kovách Pál, 1864: Maizner Sámuel, 1865–90: Virter Lajos, 1870–01: Spóner József, 1872–92: Tanács János, 1872–87: Mallár József, 1875–12: Markovics Lázár, 1882–99: Kanda István, 1885–05: →Csávolszky József, 1888–06: →Czettler Antal, 1888–1895: Villásy István, 1888–08: Újhelyi István, 1888–02: Miltényi Gyula, 1895–05: S. Balás Lajos, 1899–01: Agócs János. V. La.

Karcsú Antal Arzén: Vácz város tört., VI. köt. Vácz, 1886. – Kovács, Paulus: Specimen monographiae Capituli Vaciensis. Pest, 1875. – – Chobot I:54. – Takács 1992:92. (54) – Báthory Miklós emlékezete. Vác, 2007:73 (Varga Lajos: A ~ Báthory pp. idejében).